Lezárták a MÁV ÁBE kapcsán tett felügyeleti intézkedések szakmai vizsgálatát

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete lezárta azt a belső szakmai vizsgálatot, melyet a MÁV Általános Biztosító Egyesület kapcsán tett felügyeleti intézkedések célszerűségére, hatékonyságára és szakmai megalapozottságára vonatkozóan folytatott le.

Erről szóló hivatalos tájékoztatóját a Felügyelet honlapján tette közzé. A vizsgálatot a Felügyeleti Tanács elnöke a főigazgató egyetértésével rendelte el még 2008. július 17-én, vizsgálandónak a 2004. január 1. és 2008. július 16. közti időszakot határozta meg, azt független belső ellenőrök végezték el. A Felügyelet által közzétett tájékoztató kiemeli, hogy a vizsgálat során figyelembe kellett venni, hogy MÁV ÁBE-nál ebben az időszakban – a felügyelés hatókörén kívül eső – gazdasági bűncselekményre utaló események történtek, amelyek kapcsán nyomozás folyik.

A szakmai felülvizsgálat legfontosabb eredményei a következők:

  • A MÁV ÁBE felügyelése során a Felügyelet, mint hatóság részéről jogszabálysértés nem történt, és a jogszabályok alapján előírt egyetlen hatósági lépés sem maradt el. Olyan felügyeleti mulasztás sem történt, amely a MÁV ÁBE-vel kapcsolatosan meghozott döntést (a piacról való kivezetést) érdemben befolyásolta, vagy elkerülhetővé tette volna.
  • A MÁV ÁBE esete kapcsán nem valósult meg a kockázatok megfelelő azonosítása, azok kezelésének szigorú megkövetelése, a következetesebb jogérvényesítés és engedélyezési gyakorlat. A Felügyelet engedélyezési, felügyelési, jogérvényesítési és panaszkezelési szervezeti egységei közt nem volt megfelelő együttműködés és összhang. A felelősségek összemosódtak, a MÁV ÁBE felügyelésében a gyors reagálás helyett a konfliktuskerülés volt jellemző, ezért a szükséges döntések elhúzódtak.
  • A MÁV ÁBE esetében a legjelentősebb veszély a felügyelt intézmény vezetésében rejlő személyi kockázat volt, amelynek felügyeleti kezelése nem volt elégséges. Ez részben magyarázható azzal, hogy a hagyományos ellenőrzési technikák, módszertanok a személyi kockázatok felügyeléséhez nem voltak megfelelők, részben pedig a jogérvényesítő határozatok nem váltak egyre szigorúbbá, nem voltak teljes összhangban a Felügyelet intézkedési politikájával.
  • A biztosítók felügyelését segítő módszertanok, eljárásrendek, a rendkívüli helyzetek esetén alkalmazandó eljárások fejlesztést igényelnek. Megfelelő belső szabályozottság hiányában sokszor vált szükségessé és lehetségessé, hogy a vezetők időről időre esetlegesen mondjanak véleményt, alakítsanak ki álláspontot, és ez a MÁV ÁBE válságán dolgozó felügyeleti kollégák számára sokszor felmentésül szolgált a probléma feltárási és megoldási felelősség alól.
  • A biztosító egyesület tevékenységi engedélyének visszavonása után a MÁV ÁBE vagyonelszámolásával kapcsolatos feladatokra, az ezzel együtt járó rendkívüli helyzetben felmerülő problémák felismerésére, kezelésére a Felügyelet nem volt eléggé felkészülve.

A vizsgálat megállapításai alapján a Felügyelet főigazgatója munkáltatói jogkörében eljárva – a Felügyelet Hivatalába tartozó köztisztviselők tekintetében – a MÁV ÁBE ügyében esetleges személyes szakmai felelősségének tisztázására 19 felügyeleti munkatárs esetében további vizsgálat lefolytatásáról döntött.

A vizsgálat során több mint 30 fővel – felügyeleti munkatársakkal és nem felügyeleti érintettekkel egyaránt – készültek szakmai interjúk. A belső ellenőrök több mint ezer oldal dokumentációt tanulmányoztak át és mintegy 70 szakmai javaslatot fogalmaztak meg. A vizsgálati jelentést 2009. január 22.-én fogadta el az FT. A jelentés megállapításairól a FT elnöke beszámol a Pénzügyminisztériumnak és az Országgyűlésnek.

 

Author: Dr. Molnár István