A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője azért kezdeményezett jogegységi eljárást, mert nem volt egységes a bírói gyakorlat és azon belül magának a Kúriának a gyakorlata sem abban a kérdésben, hogy a pénzügyi fióktelepek rendelkeznek-e perbeli jogképességgel. Amíg egy biztosítói fióktelep ügyében a Kúria Pfv. VIII. tanácsa ezt megállapíthatónak tartotta, addig egy banki fióktelep ügyében a Kúria Gfv.IX. tanácsa ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett.
A PJE egyaránt érinti
(i) a fióktelepek aktív és passzív perbeli legitimációját, valamint (jellemzően) felelősségbiztosítási jogviszonyból eredő perekben a beavatkozási lehetőségüket, a folyamatban lévő és a jövőbeli perekben egyaránt, valamint
(ii) az általános biztosítási feltételeket, és
(iii) a szerződéskötést megelőző, valamint a panasz elutasítást követő ügyfél-tájékoztatási gyakorlatot (előbbi esetben a termék-tájékoztatók szövegét, utóbbi esetben a panaszkezelési gyakorlatot, adott esetben a panaszkezelési szabályzatot).
Mivel a PJE szerint, a pénzügyi fióktelepeknek nincs perbeli jogképességük, ezért csak arra van eljárásjogi lehetőségük, hogy képviseljék alapítójukat a perben. Ebből következően
(i) a perben fél (felperes vagy alperes), illetve beavatkozó minden esetben csak a fióktelep alapítója, azaz a külföldi székhelyű biztosítótársaság lehet, amelynek képviseletében
(ii) a fióktelep alkalmazásában álló jogtanácsos, vagy jogi előadó, illetve
(iii) a fióktelep által cégszerű formában meghatalmazott egyéni ügyvéd és ügyvédi iroda egyaránt eljárhat, azzal, hogy
mindkét esetben ún. kettős fedelű képviseleti viszonyról van szó, amikor a perben a peres fél képviselője is képviseletre szorul.
Mivel a perekben ezentúl a fióktelep külföldi (jellemzően tagállambeli) alapítója lesz a peres fél, ezért alkalmazandó a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK Rendelet (Brüsszel I.) 9. cikkének (2) bekezdése, mely szerint, ha a biztosító székhelye nem a tagállam területén található, azonban fiókteleppel, (…) rendelkezik valamely tagállamban, akkor a fióktelep (…) működéséből származó jogvitában úgy kell tekinteni, mintha székhelye az említett tagállam területén lenne. Ebből következően a magyarországi fiókteleppel rendelkező tagállambeli biztosítók – a fióktelep által kötött biztosítási szerződések alapján – a Brüsszel I. Rendelet 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjától függetlenül is perelhetők lesznek magyar bíróság előtt (azaz nemcsak akkor, ha a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett rendelkezik magyarországi lakóhellyel).
Ami a joghatóságon túl, immáron az illetékességi szabályokat illeti, a Pp. 32. § (4) bekezdése alapján külföldi jogi személyek elleni vagyonjogi perre a külföldi jogi személy magyarországi fióktelepének székhelye szerinti bíróság (is) illetékes. Az ügyfelek tehát főszabályként továbbra is a fióktelep székhelye szerinti bíróság előtt indíthatnak pert a biztosító, vagy bank ellen.
Ami a fióktelepek folyamatban lévő pereit illeti, a PJE azzal a következménnyel járhat, hogy
(i) a fióktelep perben állása mellett folyamatban lévő aktív perekben a kereset elutasítását követően, immáron a fióktelep alapítójának újra pert kell indítania. Mivel ilyen esetben nem beszélhetünk perbeli jogutódlásról, ezért az alapító perbelépésére nincs a Polgári Perrendtartás alapján lehetőség;
(ii) a fióktelep perben állása mellett folyamatban lévő passzív perekben ugyanakkor lehetőség van a Pp. 64. § (1) illetve (2) bekezdésének alkalmazására, mely esetben a Pp. 64. § (1) bekezdése alapján a fióktelep maga is kérheti a perből való elbocsátását. Ennek hiányában a felperes (az ügyfél) keresetmódosítása alapján is elbocsátható a fióktelep a perből a Pp. 64. § (2) bekezdése alapján. Várható, hogy a PJE hatására a bíróságok erre a lehetőségre kifejezetten is felhívják majd a felperesek figyelmét.
A PJE közzétételét követően indított perekben a fióktelep alapítójának kell perben állnia, melyet a fióktelep, a fióktelepet pedig alkalmazott jogtanácsos (jogi előadó), vagy a fióktelep által cégszerű formában meghatalmazott ügyvéd képvisel.
A PJE meghozatalára figyelemmel indokolt félreérthetetlenné tenni egyfelől a fióktelep biztosítási feltételeiben, másfelől ügyfél-tájékoztatási gyakorlata során, hogy a biztosító ellen indítandó per esetén alperesként kinek kell perben állnia / az ügyfélnek a pert ki ellen kell megindítania. Ennek megfelelően a Bit. 167/A. § (8) bekezdése szerinti tájékoztatás során javasolt kifejezetten arról tájékoztatni az elutasított panaszost, hogy bírósághoz fordulás esetén nem a fióktelepet, hanem az alapítót kell perelni. A biztosítási feltételek és az ügyfél-tájékoztatók módosítása mellett, ezért adott esetben indokolt lehet a biztosítói fióktelepek panaszkezelési szabályzatát is mielőbb módosítani.
