A Kúria elé került kártérítési jogvita tényállása szerint, a felperes a tulajdonát képező személygépjárművel idegen hibás közúti balesetet szenvedett. A károkozó gépjárműre az alperesnél kötöttek kötelező felelősségbiztosítást. Az elsőfokú eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemények szerint a gépkocsi gazdaságosan nem volt javítható. A felperes ezért kártérítés címén a sérülésmentes és a sérült járműnek a káresemény időpontjában fennálló forgalmi értéke különbözetére tarthatott igényt.

A felek között a perben vitás volt az, hogy a sérült jármű értékét (az ún. maradványértéket vagy roncsértéket) hogyan kell megállapítani. Az alperes e vonatkozásban arra hivatkozott, hogy a maradványérték meghatározása során az általa az interneten kezdeményezett roncsliciten elért legmagasabb vételi ajánlatot kell alapul venni.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatása szerint, a felmerült elvi kérdés eldöntése során a Kúria annak tulajdonított jelentőséget, hogy a sérült gépjármű értéke (a maradványérték) a jármű tényleges műszaki állapotának feltárása, és a hasonló tulajdonságokkal rendelkező járművekre vonatkozó piaci keresleti és kínálati viszonyok vizsgálata alapján határozható meg. E tények megállapítása, illetve megítélése pedig különleges szakértelmet igényel. A Kúria szerint ezért helyesen járt el a bíróság, amikor a maradványérték meghatározása érdekében szakértői bizonyítást folytatott le.

A Kúria rámutatott, hogy a roncslicit során tett vételi ajánlatok az igazságügyi szakértő számára a piaci értékviszonyok tisztázása körében fontos adatként szolgálhatnak, megfelelő szakértői ellenőrzés és értékelés nélkül, önmagukban a vételi ajánlatok alapján azonban a maradványérték megalapozottan nem határozható meg. A roncsliciten ugyanis az ajánlattevők a vételi ajánlatukat nem a sérült gépjármű tényleges műszaki állapotának teljes körű ismeretében, hanem csupán a velük közölt adatok alapján teszik meg. Emellett az egyes konkrét vételi ajánlatok kialakításában, illetve megfogalmazásában szubjektív szempontok is szerepet játszhatnak, így az ajánlatok nem feltétlenül tükrözik a valós piaci értékviszonyokat.

A Kúria álláspontja szerint, nem sértett jogszabályt az első fokú bíróság azzal, hogy a sérült jármű maradványértékét a beszerzett aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény alapulvételével határozta meg, erre figyelemmel a Kúria az alperesi felelősségbiztosítót kártérítés fizetésére kötelező jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.